Gyakran ismételt kérdések
Az alábbi oldalon a gyakran felmerülő kérdésekre adott válaszokat olvashatod!
Jó, ha tudod
Ez a kalkulátor figyelembe veszi már alapesetben is nem csak a földrajzi helyzetet, nemcsak a pontos időzónát és a téli nyári időszámítást, de az időegyenletet is, melyek segítségével a legtöbb kalkulátorhoz képest egy sokkal pontosabb képletet tudunk felállítani. Amennyiben nem vesszük figyelembe az előző adatokat, vagy csak egy részét, akkor előfordulhat, hogy más lesz az Óra oszlopunk, nem beszélve arról, hogy évváltás környékén, akár a teljes képlet is megváltozhat.
A fenti megnevezések mindegyike ugyan arra a típusú horoszkóp ábrára vonatkoznak, amelyeket mi is használunk a horoszkóp ábrák elkészítésekor.
Mindegyike 4 oszlopból áll (Óra, Nap, Hónap és Év), melyek egy felső (Mennyei törzsek) és egy alsó (Földi ágak) részre vannak felosztva.
Az ábrákat jobbról balra olvassuk. Az, hogy melyik oszlopban milyen szimbólumot tűntetünk fel, azt a születési dátum határozza meg.
Mindegyike 4 oszlopból áll (Óra, Nap, Hónap és Év), melyek egy felső (Mennyei törzsek) és egy alsó (Földi ágak) részre vannak felosztva.
Az ábrákat jobbról balra olvassuk. Az, hogy melyik oszlopban milyen szimbólumot tűntetünk fel, azt a születési dátum határozza meg.
Egy horoszkóp vagy egy esemény pontos képletének felállításához elengedhetetlen a pontos időpont és a pontos földrajzi hely. Ezek megadása nélkül a képletek elkészítése nem lehetséges.
Szerencsére a kínai asztrológiában lehetőség van így is kiértékelni egy képletet, nem kell mást tenni, mint az adatok megadásakor bekattintani az "ismeretlen időpont" jelölő négyzetet. Amennyiben hónap váltáshoz közeli időpontban vagyunk, akkor a számítások megkezdése előtt feltesz a kalkulátor egy kérdést hogy napközben vagy este volt az emlékek szerint a születés időpontja, ez segíthet a megfelelő hónap oszlop megállapításában. Amennyiben ilyen információ sem áll rendelkezésre akkor érdemes a "nappal" választ megadni.
Mindig azt az időpontot kell megadni, amit az esemény időpontjában a "faliórán" láttunk, azaz az óránk szerinti időpontot!
Amennyiben magyar települést keresel és nem találod azt annak ellenére, hogy helyesen gépelted be a nevét, akkor válts át "Nemzetközi település keresásre", mivel itt a Google segítségével biztos, hogy rá fogsz találni!
Előfizetések
Ezekről a csomagok oldalon lehet bővebb információhoz jutni
Jelenleg a tesztidőszak alatt ingyenes, a részleteket és a további funkciókat hamarosan közzéteszük.
Nem, minden korábban elmentett adat, képlet megmarad csupán az előfizetési csomaghoz kapcsolódó plusz funkciók kerülnek kikapcsolasra a következő előfizetés aktiválásáig.
Nem, az előfizetést nem lehet szüneteltetni.
A havi előfizetés minden esetben az aktiválás napját követő, rá következő hónap azonos napjáig tart. Éves előfizetés esetén szintén az aktiválás napját követő év azonos hónap azonos napjáig tart.
Egy előfizetéssel bármelyik eszközről elérhetőek az adatok, viszont egyszerre, egy időben maximum három különböző eszközről lehet bejelentkezni.
Havi előfizetés eseten érdemes megvárni a következő előfizetési fordulónapot és vagy az alacsonyabb vagy a magasabb csomagra érdemes az új előfizetést létrehozni. Amennyiben mégis az előfizetési időszak lejárta előtt szeretnénk csomagot váltani, írj nekünk egy üzenetet a Kapcsolatok menüpont segítségével és egyedileg egyeztetünk róla.
Naptár rendszerek
A mai modern Kína, hasonlóan a világ többi országának túlnyomó többségéhez, a Gergely-naptárt – ami egy Nap alapú rendszer – használja elsődleges eszközeként az idő követésére egész évben. Mégis, mint a kínai történelem megannyi kulturális gyöngyszeme, a hagyományos kínai holdnaptár – mely a fent említett Gergely-naptártól eltérő, különálló idő mérési módszer – a mai modern kínai társadalomban továbbra is jelentős szereppel bír.
Kínában a mai napig napi rendszerességgel használják a kínai holdnaptárat a születésnapok, kínai ünnepek és egyéb események nyomon követésére.
Kínában a mai napig napi rendszerességgel használják a kínai holdnaptárat a születésnapok, kínai ünnepek és egyéb események nyomon követésére.
A kínai szolár naptár egy Nap alapú idő mérési rendszer, amely teljes összhangban van a Föld Nap körüli keringési idejével.
A naptárban minden hónap abban az időpontban kezdődik, amikor a Nap egy új trópusi állatövi jegybe belép és már ott 15 fokot haladt előre.
A hónap váltások pontos időpontjának meghatározásában nagy segítségünkre lehet a Tízezer éves kalendárium (万年历), mivel az esetek jelentős részében, nem adott hónap Gergely-naptár szerinti első napján éjfélkor kezdődik az új hónap, hanem ettől eltérően, általában a hónap 4-8. napja között, akár éjjel, kora reggel vagy napközben valamikor.
Gyakran helytelenül holdnaptárnak nevezik a hagyományos kínai naptárt, holott az valójában egy luniszoláris naptár.
A holdnaptár jellemzően a Hold 29,53 napos Föld körüli keringésén alapul. Az évet ezek alapján 12 holdhónapra osztják fel, ami viszont csak 354 napot tesz ki, így nagyjából 11 nappal kevesebb, mint az a tényleges idő, amely alatt a Föld egy teljes kört megtesz a Nap körüli pályáján: 365 nap.
Ennek az eltérésnek az orvoslására és annak biztosítására, hogy a hagyományos kínai naptár lépést tartson a Gergely-naptárral, a kínaiak bevezették a lunisoláris időmérő módszert. A hagyományos kínai holdnaptár tehát egy hibrid időmérő módszer, amely figyelembe veszi a Hold Föld körüli keringését és a Föld 365 napos Nap körüli pályáját is. A kínaiak ezt úgy érik el, hogy körülbelül háromévente egyszer hozzáadnak egy 13. hónapot hagyományos naptárukhoz.
A naptárban minden hónap az újholddal kezdődik. Az év első hónapját 正月-nek (zhēng yuè) hívják, amely az újévi ciklus kezdetét jelzi és ennek következtében a kínai holdújév ünnepét.
A kínai naptárak (legyen akár szoláris, lunáris vagy luniszoláris) egy 60 éves cikluson alapul, amely 10 Mennyei törzsből (MT) és 12 Földi ágból (FÁ) állnak. Ezek mindegyike egy-egy hónap illetve év jelölésére szolgálnak, és összesen 60 MT+FÁ kombinációt lehet létrehozni. Így kialakul egy 60 éves ciklus, amely képletesen az ősibb időkben egy teljes élettartamot jelentettek.
A fentiek alapján ezért Kínában kétféle újévet is meg tudunk különböztetni, amely egyike a Holdújév, amely a luniszolár naptáron alapul, míg a másik pedig a Nap újév, amely pedig a Gergely-naptáron.
A naptárban minden hónap abban az időpontban kezdődik, amikor a Nap egy új trópusi állatövi jegybe belép és már ott 15 fokot haladt előre.
A hónap váltások pontos időpontjának meghatározásában nagy segítségünkre lehet a Tízezer éves kalendárium (万年历), mivel az esetek jelentős részében, nem adott hónap Gergely-naptár szerinti első napján éjfélkor kezdődik az új hónap, hanem ettől eltérően, általában a hónap 4-8. napja között, akár éjjel, kora reggel vagy napközben valamikor.
Gyakran helytelenül holdnaptárnak nevezik a hagyományos kínai naptárt, holott az valójában egy luniszoláris naptár.
A holdnaptár jellemzően a Hold 29,53 napos Föld körüli keringésén alapul. Az évet ezek alapján 12 holdhónapra osztják fel, ami viszont csak 354 napot tesz ki, így nagyjából 11 nappal kevesebb, mint az a tényleges idő, amely alatt a Föld egy teljes kört megtesz a Nap körüli pályáján: 365 nap.
Ennek az eltérésnek az orvoslására és annak biztosítására, hogy a hagyományos kínai naptár lépést tartson a Gergely-naptárral, a kínaiak bevezették a lunisoláris időmérő módszert. A hagyományos kínai holdnaptár tehát egy hibrid időmérő módszer, amely figyelembe veszi a Hold Föld körüli keringését és a Föld 365 napos Nap körüli pályáját is. A kínaiak ezt úgy érik el, hogy körülbelül háromévente egyszer hozzáadnak egy 13. hónapot hagyományos naptárukhoz.
A naptárban minden hónap az újholddal kezdődik. Az év első hónapját 正月-nek (zhēng yuè) hívják, amely az újévi ciklus kezdetét jelzi és ennek következtében a kínai holdújév ünnepét.
A kínai naptárak (legyen akár szoláris, lunáris vagy luniszoláris) egy 60 éves cikluson alapul, amely 10 Mennyei törzsből (MT) és 12 Földi ágból (FÁ) állnak. Ezek mindegyike egy-egy hónap illetve év jelölésére szolgálnak, és összesen 60 MT+FÁ kombinációt lehet létrehozni. Így kialakul egy 60 éves ciklus, amely képletesen az ősibb időkben egy teljes élettartamot jelentettek.
A fentiek alapján ezért Kínában kétféle újévet is meg tudunk különböztetni, amely egyike a Holdújév, amely a luniszolár naptáron alapul, míg a másik pedig a Nap újév, amely pedig a Gergely-naptáron.
Az általunk alkalmazott számítási módszerek a Nap égi helyzetén alapulnak, ezért a szoláris naptárt használjuk a képletek kiszámításához.
Rövid válasz: nem!
Sajnos sokan esnek abba a hibába, hogy összevonják a két népszerű asztrológiai irányzatot, mivel mindkettő a Nap égi helyzetén alapul és köze van mindkettőnek a tropikus jegyek váltásához. Önmagában mindkét rendszer tökéletes és végső soron ugyanazokat az eredményeket éhetjük el mindkettővel, csak más irányból kiindulva. Ez nem véletlen, hiszen az energia áramlás adott, csak az értelmezés módjában vannak eltérések. Ennek ellenére nem javasolt egy Tigris havában született személyre ráhúzni a Vízöntő jellemzőit.
Sajnos sokan esnek abba a hibába, hogy összevonják a két népszerű asztrológiai irányzatot, mivel mindkettő a Nap égi helyzetén alapul és köze van mindkettőnek a tropikus jegyek váltásához. Önmagában mindkét rendszer tökéletes és végső soron ugyanazokat az eredményeket éhetjük el mindkettővel, csak más irányból kiindulva. Ez nem véletlen, hiszen az energia áramlás adott, csak az értelmezés módjában vannak eltérések. Ennek ellenére nem javasolt egy Tigris havában született személyre ráhúzni a Vízöntő jellemzőit.
Számítások
A szoláris idő a Nap "természetes" égen elfoglalt helyzetén alapul az adott időpontban. Ez az időpont általában különbözik például a "faliórán" látható időponttól.
A horoszkóp ábrák kiszámításakor a Nap helyzetét vesszük alapul, így annak pozíciója alapján állítjuk fel a képletet.
Több évszázaddal ezelőtt ez nem okozott különösebb "furcsaságot", hiszen akkor még nem léteztek "faliórák", időzónák, stb, "csak" a Nap égi helyzete az adott településen, ezért nem kellett nekik semmiféle időpont korrigálást elvégezni ahhoz, hogy a pontos képletet megkaphassák. Ezeket a korrekciókat a kalkulátor most automatikusan elvégzi, ezért nekünk csak azt az időpontot kell megadni, amit a "faliórán" látunk.
Egyszerűen szólva: a kalkulátor kiszámítja a megadott időpont alapján, hogy a Nap pontosan hol is volt az égen.
Ezért NE KORRIGÁLJUK az időpontot semelyik irányba sem, mindig azt az időpontot adjuk meg, amit mi, a mai modern korban az óráinkon (telefon, falióra, karóra, stb) látunk.
Sajnos ezt az időpont korrekciót a legtöbb kalkulátor (néhány kivétellel) nem végzi el, ebből is adódhatnak eltérések a különböző kalkulátorok által felállított képletek között, így sokan, akik először találkoznak egy-egy helyesen működő kalkulátorral, meglepődnek azon, hogy korrigálni kell az időt, illetve azon is meglepődnek, hogy a korábbi helytelen képlet helyett most egy másik képlet az ami rájuk illik, és talán itt értik meg igazán Önmagukat.
A horoszkóp ábrák kiszámításakor a Nap helyzetét vesszük alapul, így annak pozíciója alapján állítjuk fel a képletet.
Több évszázaddal ezelőtt ez nem okozott különösebb "furcsaságot", hiszen akkor még nem léteztek "faliórák", időzónák, stb, "csak" a Nap égi helyzete az adott településen, ezért nem kellett nekik semmiféle időpont korrigálást elvégezni ahhoz, hogy a pontos képletet megkaphassák. Ezeket a korrekciókat a kalkulátor most automatikusan elvégzi, ezért nekünk csak azt az időpontot kell megadni, amit a "faliórán" látunk.
Egyszerűen szólva: a kalkulátor kiszámítja a megadott időpont alapján, hogy a Nap pontosan hol is volt az égen.
Ezért NE KORRIGÁLJUK az időpontot semelyik irányba sem, mindig azt az időpontot adjuk meg, amit mi, a mai modern korban az óráinkon (telefon, falióra, karóra, stb) látunk.
Sajnos ezt az időpont korrekciót a legtöbb kalkulátor (néhány kivétellel) nem végzi el, ebből is adódhatnak eltérések a különböző kalkulátorok által felállított képletek között, így sokan, akik először találkoznak egy-egy helyesen működő kalkulátorral, meglepődnek azon, hogy korrigálni kell az időt, illetve azon is meglepődnek, hogy a korábbi helytelen képlet helyett most egy másik képlet az ami rájuk illik, és talán itt értik meg igazán Önmagukat.
Ahhoz, hogy a megfelelő időponttal tudjon számolni a kalkulátor a képlet elkészítésekor nagyon fontos, hogy a megfelelő születési helyet adjuk meg. Ezzel a kalkulátor tudomást szerez a pontos időzónáról és a hosszúsági fokról is, amely elengedhetetlen a Nap égi helyzetének kiszámításához, a pontos időpont megadása mellett.
A normál időzóna mellett nagyon sok ország, igaz nem egységesen és nem mindig, de használhat nyári időszámítást is. Ezt is figyelembe kell vennünk a Nap helyzetének megállapításakor.
A téli és nyári időszámítás időponját a kalkulátor saját magától, egy adatbázis segítségével automatikusan elvégzi, amihez fontos, hogy a megfelelő települést és a megfelelő időpontot adjuk meg az adatok bevitelekor.
Amennyiben mégis ellenőrizni szeretnénk, azt megtehetjük a kalkulátor eredmény oldalán, illetve a https://www.timeanddate.com/time/zone/ oldalon is.
Nagyon jó példa Magyarország esete is, ahol 1916-ban volt az első nyári időszámítás bevezetve, viszont 1958 - 1979 között nem alkalmaztuk (https://hu.wikipedia.org/wiki/Ny%C3%A1ri_id%C5%91sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s)
Vagy akár Szingapúr példája, ahol 1932 - 1936 között volt alkalmazva a nyári időszámítás, de azóta sem vezették be újra (https://www.timeanddate.com/time/change/singapore/singapore).
A téli és nyári időszámítás időponját a kalkulátor saját magától, egy adatbázis segítségével automatikusan elvégzi, amihez fontos, hogy a megfelelő települést és a megfelelő időpontot adjuk meg az adatok bevitelekor.
Amennyiben mégis ellenőrizni szeretnénk, azt megtehetjük a kalkulátor eredmény oldalán, illetve a https://www.timeanddate.com/time/zone/ oldalon is.
Nagyon jó példa Magyarország esete is, ahol 1916-ban volt az első nyári időszámítás bevezetve, viszont 1958 - 1979 között nem alkalmaztuk (https://hu.wikipedia.org/wiki/Ny%C3%A1ri_id%C5%91sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s)
Vagy akár Szingapúr példája, ahol 1932 - 1936 között volt alkalmazva a nyári időszámítás, de azóta sem vezették be újra (https://www.timeanddate.com/time/change/singapore/singapore).
Az időegyenlet az óra által mutatott középidő (amit az időjelző eszközeinken látunk) és egy napóra által mutatott valódi idő különbsége.
A Föld eltérő sebességgel halad a Nap körül, ezért az időegyenlet értéke is eltérő az év folyamán, kb +/- 16 perc közötti értékeket vesz fel.
Évente négy alkalommal (április 15., június 14., szeptember 1. és december 25.) az időeltérés nullává válik a helyi idő és a középidő között. A legnagyobb eltérés novemberben van, ez eléri a 16 percet.
A mi kalkulátorunk folyamatosan számol ezzel az értékkel, így nyugodtak lehetünk benne, hogy mindig a pontos értéket fogja tükrözni.
A Föld eltérő sebességgel halad a Nap körül, ezért az időegyenlet értéke is eltérő az év folyamán, kb +/- 16 perc közötti értékeket vesz fel.
Évente négy alkalommal (április 15., június 14., szeptember 1. és december 25.) az időeltérés nullává válik a helyi idő és a középidő között. A legnagyobb eltérés novemberben van, ez eléri a 16 percet.
A mi kalkulátorunk folyamatosan számol ezzel az értékkel, így nyugodtak lehetünk benne, hogy mindig a pontos értéket fogja tükrözni.
A szerencse oszlopok kezdő idejét a szülött neme határozza meg, így fontos odafigyelni arra, hogy férfi vagy női képletet készítünk.
Az Óra oszlop és akár az egész képlet más lehet szélsőséges esetben, amennyiben a kalkulációk során nem veszik figyelembe sem az időegyenletet sem pedig az adott földrajzi helyzetet. Hónap váltás idején, de akár nap vagy év váltásakor is, amennyiben +/- 16 percen belül vagyunk, megtörténhet a változás.